Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni.Vegyünk mondjuk egy sales-est, aki nem megrendelés irással tölti a napjait, és mivel az egyiket elrontotta, most irnom kell neki, hogy a jövőben jobban figyeljen oda. Tegyük fel, megirom neki, majd két nap múlva ő keres meg, hogy adjak neki szállitási időt egy termékre. Hogyan és mikor reagálok?
Mondhatom azt, hogy ez az ember nem fontos kapcsolatom, nem sok közös ügyünk van, sőt még a megrendelés irásban is hibázott, tehát nem fogom fontosnak tekinteni a levelét. Persze aki most azt irná, hogy azonnal meg kell válaszolni, az sem dolgozott még valódi cégnél, ahol nem lehet mindig minden levélre azonnal reagálni. Én kétféle válasz közül szoktam választani. Az egyik az ügy fontossága. Ha mondjuk a cég elveszit egy nagy üzletet amiatt, hogy én nem adok időben választ, az nem túl elegáns, akkor sem, ha egyébként meg tudom magyarázni, hogy más, fontos ügyeim voltak. A másik mérlegelési elvem viszont pont a csapatmunka. Ha ismerem a kolléga folyamatait, hogy mit miért kérdez, esetleg zaklat, akkor rögtön máshogy néz ki az eset. És pontosan itt kezdődik az, amit mondani akarok. A valóságban még sosem voltam olyan helyzetben, hogy a társosztályokkal le tudtam volna ülni csak azért, hogy átbeszéljük a folyamatokat, hogy ki mit miért csinál, mindig csak dolgozni kellett egy ügyön, és ha az lement, akkor lehetett egy másik ügyet felvenni. De annak ellenére, hogy a munkamennyiség ellenünk játszik, mégis nagyon fontos ezeket a kapcsolatokat kialakitani, egyszerűen azért, mert a másik szemléletének megértésével én is időt és energiát is nyerek.
Egy konkrét példa: egy összecsomagolás várható beszerzési árát kérdezte tőlem egy sales-es. Nyilván ő a saját szavaival irta le, hogy mit képzelt el, több adat hiányzott és volt ,amit többféleképpen lehetett érteni. Ilyenkor megtehetem, hogy visszairok neki, hogy pontositsa az elképzelését, majd megfuttatom a beszállitói körrel, ami mondjuk 3-4 nap, és akkor visszajelzek. Ez az én játékszabályaim szerint megfelelő lenne, és bizonyára minden felettes megértené, hogy miért választottam ezt az utat. Hiszen másfelől ott van az, hogy ha visszairok azonnal, hogy kb 50-80 ft pl., akkor lehet, hogy visszakapom, hogy mi alapján mondom ezt, meg hogy pontositsak. De ha tudom, hogy a sales ki szeretne ajánlani egy partnernek egy csomagolást, ami kb ilyen és ilyen lesz, az én információm egy nagy excel táblába kerül, amiből még dolgoznak, akkor máris megvan, hogy mennyi ráforditás szükséges az egészhez. Nem dolgozom feleslegesen, de nem is felejtem el az ügyet: hirtelen a levél mögött ott lesz az ember is.
